Amit a sztómáról tudni illik

Az emésztőrendszerről

Az emésztés az elfogyasztott táplálék testünk számára hasznosítható formává alakítását jelenti.

A szájban történik a táplálék feldarabolása, amely a garaton és a nyelőcsövön át a gyomorba jut. A gyomorba jutott táplálék emésztőenzimekkel keverve péppé alakul, s a patkóbélben epe,- hasnyálmirigy- és más emésztőenzimek hatására elemi részeivé esik szét.

A kb 6 m. hosszú vékonybél bélbolyhain keresztül történik a hasznosítható anyagok felszívódása.

A vastagbél kb 1,5 m. hosszú, itt szívódik fel a víz és a visszamaradt sók egy része. A vastagbélben indul meg az erjedési folyamat, melynek hatására képződnek a bélgázok.

A már nem hasznosítható, besűrűsödött maradékot székletnek nevezzük, ez a végbél utolsó részében gyűlik össze. Az összegyűlt széklet reflexműködés segítségével egy bonyolult záróizomzatrendszeren keresztül távozik akaratlagos székürítéssel a szervezetből.

A vizeletkiválasztó rendszerről

Az anyagcsere végtermékeinek jelentős része a vizeletben ürül ki. A gerincoszlop két oldalán elhelyezkedő vesék elsőrendű feladata a vizelet termelése. A képződött vizelet a húgyvezetéken át jut a húgyhólyagba. A hólyag izmos falú tömlő, amelynek alján nyíló, záróizomzattal rendelkező húgycsövön keresztül jut a vizelet akaratlagos űrítéssel a külvilágba.

Az emésztő- vagy vizeletkiválasztó rendszer egyes részeiben keletkező defektus, betegség akadályozhatja a vizelet vagy a széklet természetes úton történő kiürülését, szükségessé teheti a rendszer működésének megszakítását, a bél vagy húgyvezeték nem természetes környezetbe, a hasfal meghatározott helyére történő kivezetését.

A sztoma szó szájadékot, műtéti úton kialakított kis nyílást jelent, amelyen történik a salakanyagok eltávozása.

A sztoma 30-40 mm átmérőjű kicsiny nyílás a bőrön, amely kismértékben a bőr szintje felé emelkedik. Élénk rózsaszínű, mint minden nyálkahártya. A kivezetett bélrészben idegek nincsenek, így s sztoma nem fájdalmas.

Ha a vékonybélből képezik a sztomát, akkor ennek neve ileosztoma, ha a leggyakoribban előforduló vastagbél kivezetésről beszélünk, a sztoma neve colosztoma.

Ha a vizeletelvezető rendszerben kell sztomát képezni, a kivezetés neve urosztoma.

A sztoma kialakítása lehet ideiglenes vagy végleges.

Ideiglenes ideig viselt sztomák:

Bizonyos esetekben a sztomát ideiglenesen hozzák létre, és az okok megszűnése után a természetes állapot műtéti úton visszaállítható.

Gyulladásos bélbetegségek

Gáttáji betegségek

Bélelzáródás

Balesetek, lőtt, roncsolt sérülések esetén

A beleken végzett műtétek esetén, ahol az elterelés szükséges

Végleges sztomaműtétek:

Akkor ha a végbelet a záróizomzattal együtt el kell távolítani, vagy azt károsítani

Konzervatív kezelésre nem reagáló bélbetegségek esetén

Örökletes vastagbél polipnál

Daganatos elfajulás miatti teljes vastagbél eltávolításkor.

A sztomával élő betegek életminőségét a rendelkezésre álló segédeszközök határozzák meg.

A modern segédeszközöktől az alábbiakat várjuk el:

24 órás teljes biztonságot nyújtsanak
Akadályozzák meg a szagok kidiffundálását
Ne irritálják a sztomát és a környező területet
Legyenek könnyűek, „ne zörögjenek” mozgás közben
Könnyen eltávolíthatók legyenek
Bőrrel érintkező felszínükön a képződött izzadságot felszívják

A fenti hatások fokozására, egyéb kiegészítő termékeket is forgalmaznak

A sztomaterápiás segédeszközök, népszerű nevükön a sztomazsákok zárt, vagy alul nyitható, leereszthető formában kerülnek forgalomba.

További csoportosítás lehet aszerint, hogy az eszköz egy-vagy kétrészes kivitelben készül.

Egyrészes sztomazsákok jellemzői:

(A tapadózselatin lap és a zacskó egységet alkot.)

Három- vagy többrétegű, átlátszó vagy testszinű gázzáró és zörgésmentes speciális fólia
Tapadózselatin(„hidrokolloid”) biokompatibilis tapadóréteg
A test felöli oldalon légáteresztő puha nedvszivóréteg (vlies)
Beépitett aktiv szénszűrő

Egyrészes zsák

Kétrészes sztomazsákok jellemzése:

Két részből áll, a sztoma körül a bőrhöz tapadó „alaplapból”, s az alaplapon levő illesztőgyűrűhöz légmentes zárással pattintható zsákból.
Az alaplap több napig fennmaradhat így nem kell a naponkénti cserével a bőrt irritálni, a zacskó pedig egyszerű pattintással felhelyezhető és eltávolítható.
Anyaga hasonló az egyrészes zsáknál leírtakhoz.

Kétrészes rendszer

Speciális eszköznek tekinthető az egy- és kétrészes kivitelben létező kisméretű, un sztomasapka. Rövid időre felhelyezhetők, így sportolás, kulturális rendezvények idején kellő biztonságot nyújt. Elsősorban irrigálásra beállított betegek részére ajánlott.

Fentiek elsősorban az ileo-és kolosztoma esetére érvényesek..

Urosztoma esetén a zárt zsákot nem szokták alkalmazni, a leeresztős kivitel pedig egy speciálisan behegesztett „csapra” végződő zsák..

Ezek a colosztomás eszközökhöz hasonlóan egy-vagy kétrészesek lehetnek.

urosztomás zsák

Colosztomások részére ajánlott a székűrítés szabályozásában fontos módszerként ismert irrigálás.

A speciális irrigálókészlet részei: a víztartály összekötő áramlásszabályozóval, leszorító lap övvel, beöntőkónusz és leeresztőzsák.

Kiegészítő eszközök:

Adheziv paszták , a sztoma körüli bőr egyenetlenségeinek, redőinek kitöltésére szolgálnak, s fokozzák az alaplapok tapadását.

Bőrlemosó folyadékok a bőrön maradt ragasztó, paszta és székletmaradékok lemosására, felületi dezinficiálásra és a bőr higiénes ápolására szolgáló bőrápoló kellék.

Bőrvédő krémek , gyorsan felszívódó, a bőr kiszáradását megakadályozó, hámosítást elősegítő anyagok.

Szagabszorbensek, amelyek koilloidképző és erős abszorpciós tulajdonságuk következtében a zacskóba helyezve csökkentik a szagképző anyagok koncentrációját és hatékonyan megnövelik az aktív szénszűrő élettartamát.

SZAGABSZORBENSEK

Rögzítőöv, amely a biztonságérzetet fokozza.

Felírási lehetőségek

OSTOMIÁS ESZKÖZÖK

ISO kód: 09 18

(colostoma, ileostoma, urostoma)

Felirási jogosultság:

Sebész-, urológus-, onkológus-, rehabilitációs-, gyermeksebész-, nőgyógyász szakorvos, szakorvosok javaslatára háziorvos.

Ileostoma, colostoma

Egyrészes öntapadós zárt zacskók 120 db/ 3. hónap
ürithető zacskók 120 db/ 3. hónap
stomasapkák(mini zacskók) 90 db/ 3. hónap

Kétrészes

alaplapok 30 db/ 3. hónap
zárt zacskók 120 db/ a műtétet követő első 6. hónap, ezután 100 db/ 3. hónap
ürithető zacskók 100 db/ 3. hónap
Urostoma
Egyrészes ürithető zacskók 100 db/ 3. hónap
Kétrészes ürithető zacskók 100 db/ 3. hónap
alaplapok 30 db/ 3. hónap
Éjszakai vizeletzsák (URIN-1) 20 db/ 3. hónap

Gyermek ellátásnál, 18. év alatt a felirható mennyiség általában szükség szerinti.

Kiegészitő eszközök

Bőrvédő krémek (STOMIC) 2 db/ 3. hónap

Bőrtisztitó folyadékok (STOMIC) 2 db/ 3. hónap

Stomavédők

(a bőr egyenetlenségeinek kitöltésére) 2 db/ 3. hónap

Irrigáló készlet 1 db/12. hónap

VIZELETGYŰJTŐK

ISO kód: 09 27

Felirási jogosultság:

Sebész-, urológus-, onkológus-, rehabilitációs-, neurológus-, belgyógyász-, nőgyógyász szakorvos, a szakorvosok javaslatára háziorvos.

Indikáció:

Vizeletürités akadályozottsága, neuromuscularis hólyagdisfunctio, gerincvelő okozta hólyagdisfunctio, hólyagnyakszűkület, hólyag rosszindulatú- és jóindulatú daganatai, húgycsőszűkület, húgycső rosszindulatú- és jóindulatú daganatai, prostata hyperplasia, prostata gyulladás.

Testen viselt vizeletgyűjtő zacskók 90 db/ 3. hónap
Lábzsák 12 db/ 3. hónap
Gumipánt 6 db/ 3. hónap

Modern korunk népbetegsége, a fülzúgás

A fülzúgás latin neve tinnitus, amelynek jelentése csengés, zúgás. Olyan hang hallását jelenti a fülekben, ritkábban a fejben, ami nem kívülről ered. Az érintett időnként vagy tartósan különféle hangokat hall a fülben, fejben. Ez lehet például morajlás, kattogás, sistergés, sípolás, dübörgés. Egyesek olyan zajhoz hasonlítják, mint a magasfeszültségű vezeték zúgása, vízcsobogás, repülőgépzaj, motorhang. Nyugodt, csendes környezetben a legkellemetlenebb. Tartós fennállása esetén gátolhatja az elalvást, a koncentrálóképességet, egyre jobban zavarhatja a mindennapi életet.

A fülzúgás nem különálló betegség, hanem tünet, amelynek két formáját különböztetjük meg. Objektív fülzúgásról beszélünk, ha a hang külső szemlélő számára is érzékelhető sztetoszkóppal. A szubjektív fülzúgás ez a gyakoribb mások számára nem érzékelhető, fizikai eszközökkel nem mérhető.

A fülzúgás klinikailag két formában jelenhet meg: fülzúgás halláscsökkenéssel és halláscsökkenés nélkül. Halláscsökkenéssel járó fülzúgást okozhat a hallójárat elzáródása, amely leggyakrabban fülzsír következtében lép fel, de a külső hallójárat gyulladása, idegen test bekerülése szintén fülzúgással jár. A középfül (dobhártya mögötti terület) betegségei, így a középfülgyulladások, a dobhártyán keletkezett lyuk, fülkürthurut, folyadék a fülben, akut és krónikus középfülgyulladások legtöbbször fülzúgással járnak. A halláscsökkenés nélküli fülzúgás legtöbbször nem fül eredetű betegség következménye. Ilyen például az állkapocsízületi betegség, a nyaki gerincoszlop, a vállizmok betegsége, kinőni nem tudó bölcsességfog, migrén, vérszegénység, érelmeszesedés, a fő ütőér szűkülete vagy daganata, cukorbetegség, anyagcsere-betegségek, fertőző betegségek, különböző keringési zavarok, élvezeti szerek használata.

A külső fül (fülkagyló és külső hallójárat) vezeti a hangokat a dobhártyához, ez a középfül kezdete. A külső hangok hatására a dobhártya rezgésbe jön, majd a középfülben lévő hallócsontocskák (kalapács, üllő, kengyel) vezetik tovább a rezgéseket a belső fülbe. Az itt elhelyezkedő csiga szőrsejtjeiben (ezek érzéksejtek) alakul át az eddig mechanikus hangrezgés elektromos jelekké (ingerület), amelyek az agyban a hallóideg idegrostjain futnak tovább az agykéregig. Ennek során ezek a jelek továbbalakulnak és a hallópályán kívül egyéb fontos agyi területek felé is adnak információkat. Ma már tudjuk, hogy a fültől az agykéregig mintegy tizenöt olyan kritikus hely van, amely lehetőséget ad a fülzúgás kialakulására. A belső fülben található az egyensúlyért felelős szerv funkciózavarai is szédüléshez vezetnek. Elmondható, hogy a belső fül olyan egységes rendszert alkot, amely a fülzúgásért, a szédülésért és bizonyos hallászavarokért is felelős lehet.

A terápia a fülzúgás fennállásának időtartamától függ. Akut esetben fül-orr-gégészeti vizsgálat szükséges. A fülzúgás krónikus fennállása esetén (3 hónapnál régebben meglévő panaszoknál) a már hagyományosnak tekinthető gyógyszerek (leginkább az értágítók, keringésszabályozók) mellett egyre nagyobb és fontosabb szerepük lesz más jellegű gyógyszerkészítményeknek. A hagyományos értágító kezelés mellett egyre nagyobb tért hódítanak az antidepresszánsok.

Új és hatékony eljárás a TRT (Tinnitus Retraining Therapy) módszer, amely egy rózsazajt kibocsátó zajgenerátorból és speciális kiegészítő terápiákból (autogén tréning, hipnózis) áll. A zajgenerátor az agy tréningje által csökkenti a fülzúgást.

Nagyon jó hatásúak a természetes gyógymódok. Ilyenek a gyógynövénytermékek, ginkó-készítmények, antioxidánsok. Szép eredményeket lehet elérni akupunktúrával, manuálterápiával és egyes keleti gyógymódokkal (Thai Chi, meditáció, jóga). A kineziológiát is egyre gyakrabban és egyre nagyobb sikerrel használják a fülzúgás kezelésében.

A fülzúgás nagyon kínzó tünet. Az eredményes gyógyítás feltétele többféle eljárás (orvosi, természetgyógyászati) komplex, személyre szabott alkalmazása.

Dr. Szalai László